József Attila és Babits Mihály 1923-ban találkoznak először. Babits Mihály már korának ünnepelt költője volt. József Attilának ekkor, még csak egy kötetét adták ki és pár verse jelent meg különböző folyóiratokban. A két költő József Attila mentorának, Juhász Gyulának, a születésnapi rendezvényén találkozott. Babits egy kézfogásnál nem méltatta több figyelemre Attilát, a korabeli leírások szerint.

1928-ban, Babits már a Nyugat főszerkesztőjeként tart fogadóórákat a saját lakásán, itt keresi fel József Attila, akinek ekkor már két verse is megjelent a Nyugatban. Összeszólalkoznak Benedetto Croce Esztétika c. művének megítélésén – Babits azzal zárja le a beszélgetést, hogy “fiatalember, magának még sokat kell tanulnia”,

1929. dec. 1-én jelenik meg Németh László lesújtó kritikája a Nyugatban József Attila. február 17-én kiadott 3. kötetéről, a Nincsen apám, se anyám-ról. Attila Babitsra neheztel a kritika miatt, hiszen mint főszerkesztőnek, neki kellett jóváhagynia, hogy a Nyugatban megjelenhessen ez a kritika. Ez robbantja ki kettejük között igazán a konfliktust.

József Attila a Toll 1929. január 10-i számában közöl kemény szavú kritikát Az Istenek halnak, az Ember él c. Babits kötetről. Attila a kritikában sok más mellett így vélekedik: „Sokat kell még tanulnia.”

Majd két és fél év hallgatás után levelekkel próbál közeledni József Attila idősebb pályatársához.

1933 nyarán keletkezik a Magademésztő című vers, amelyet sokan költészeti próbálkozásnak tekintenek a konfliktus lezárására

1936-ra József Attilát is megszavazták Baumgarten díjazottnak, ám a Reggel c. Folyóiratban közli Én nem tudta c. versét, azzal a mottóval, hogy “Babits Mihálynak hódolattal”. Ezért Babits, aki ekkor a Baumgarten kuratórium elnöke volt, levetette Attilát a díjazottak listájáról, nehogy azt lehessen hinni, hogy neki kell hódolni ahhoz, hogy valakiből díjazott lehessen, így “csak” jutalmazott lett, mint 1935-ben is, hogy aztán 1938-ban posztumusz kapja meg a díjat.

Az est a Két költő óriás viszályokkal terhelt kapcsolatát mutatja be, verseiken, az azokról írt kritikákon, valamint levél részleteken, emlékirat részleteken keresztül.

Előadja: Dénes Viktor és Farkas Ádám

Fontosnak tartjuk, hogy az irodalom élményszerűen jusson el a diákokhoz. Azért hoztuk létre az előadásunkat, hogy a két jelentékeny alkotó művein és konfliktusain keresztül, átfogó képet adhassunk a kor szellemi életéről. Egyúttal az is szándékunk volt, hogy az emberi élet olyan árnyoldalairól ébresszünk gondolatokat, mint a kudarc és a sértettség, melyekkel minden korban találkozunk.

Irodalmi konzultáns: Barták Balázs

Az előadás hossza hozzávetőleg 45 perc.

Ha felkeltette érdeklődését vegye fel velünk a kapcsolatot.